A magyar fotóművészet háromszáz alkotója album

2026. június 19.

Megjelent a magyar fotóművészet első nagy, átfogó albuma – 300 alkotó munkáján keresztül rajzolódik ki két évszázad története

Megjelent A magyar fotóművészet háromszáz alkotója című nagyszabású album, amely első alkalommal kísérli meg a magyar fotográfia közel kétszáz éves történetének ilyen széles spektrumú, tematikus feldolgozását. A kötet 300 fotóművész munkásságán keresztül mutatja be a médium fejlődését, több mint 600 fotó segítségével.

A kiadvány a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Kiadó Nonprofit Kft. és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet közös gondozásában jelent meg, és a korábbi MMA-lexikonok sorába illeszkedik, miközben vizuális és szerkesztési megközelítésében új irányt képvisel.

Könyvajánló
A magyar fotóművészet háromszáz alkotója a magyar fotográfia eddigi legátfogóbb vizuális összefoglalása, amely 300 alkotó munkáján keresztül mutatja be a médium közel kétszáz éves fejlődését.
A kötet elérhető a Libri Online Könyváruház kínálatában.
Vásárlás a Libri oldalán →

Tematikus szerkezet a kronológia helyett

A fotográfia értelmezési kereteinek bővítése

A kötet szerkesztési elve eltér a hagyományos kronologikus fotótörténeti feldolgozástól. A szerzők a művészeket és alkotásokat tematikus egységekbe rendezik, például a természet vizsgálata, az archaikus kamera használata vagy a személyes képhasználat mentén.

Művészi magatartásformák és technikai megközelítések

A fejezetek nemcsak technikai vagy időrendi szempontokat követnek, hanem művészi attitűdök szerint is rendszereznek. Ez lehetővé teszi, hogy különböző korszakok alkotói egymás mellett jelenjenek meg, ha hasonló vizuális vagy gondolati megközelítést képviselnek.

Alapvető kérdések a fotóművészet határain

Mi teszi a fényképet műalkotássá?

A kötet több elméleti kérdést is megfogalmaz, amelyek a fotográfia státuszát vizsgálják a művészeti rendszeren belül. Ilyen például az a kérdés, hogy mikor tekinthető egy fénykép műalkotásnak, és milyen feltételek szükségesek ehhez.

Valóságábrázolás vagy valóságteremtés

A kiadvány kitér arra is, hogy a fotográfia pusztán rögzíti-e a valóságot, vagy aktívan alakítja azt. Ez a kérdés különösen releváns a digitális képkészítés és a mesterséges intelligencia korszakában.

Etikai dimenziók a fotográfiában

A szerkesztők a fotográfia morális vonatkozásait is elemzik, különös tekintettel arra, hogy létezik-e önálló etikai keretrendszer a képkészítésben.

A kezdetektől a kortárs fotóművészetig

A magyar fotográfia úttörői

A kötet egyik központi szereplője Veress Ferenc, aki 1832-ben született Kolozsvárott, és a magyar fotográfia egyik meghatározó korai alakja volt. Az 1860-as évektől foglalkozott a színes fényképezés lehetőségeivel, és 1882–1889 között a Fényképészeti Lapok szerkesztőjeként a szakmai diskurzus fejlesztésében is szerepet vállalt.

A szakma intézményesítéséért is dolgozott: szakmai egyesületek és oktatási rendszerek létrehozását szorgalmazta.

Rosti Pál és a tudományos útifotográfia

Rosti Pál a 19. századi magyar utazási irodalom és fotográfia kiemelkedő alakja volt. Közép- és Dél-Amerikában tett utazásai során tudományos igényű fotódokumentációt készített, amely hozzájárult a földrajzi és kulturális ismeretek bővítéséhez.

Balogh Rudolf és a sajtófotó fejlődése

Balogh Rudolf munkássága a háborús tudósítás és a korai sajtófotózás történetében is jelentős. Több mint 800 felvétele jelent meg a Vasárnapi Újságban, panoráma- és sztereótechnikával dokumentálva a kor eseményeit.

Később a Pesti Napló Képes Mellékletének vezető fotóriportereként a magyar táj és vidéki élet bemutatásával vált ismertté.

Kortárs alkotók és a jelenkori fotográfia

A kötet nem áll meg a történeti áttekintésnél, hanem bemutatja a kortárs magyar fotóművészet meghatározó alakjait is. Többek között Deim Balázs, Hajdú D. András, Haris László, Ilyés Zalán, Máté Bence és Pályi Zsófia munkái is szerepelnek a válogatásban.

Ezek az alkotók különböző területeket képviselnek, a természetfotótól a dokumentarista és konceptuális fotográfiáig, így a kötet a jelenkori magyar fotó sokszínűségét is tükrözi.

Szerkesztői koncepció és intézményi háttér

A kiadvány az MMA korábbi lexikonprojektjeinek szellemi folytatásaként készült, a vizuális művészetek sajátosságaihoz igazodó, nagy formátumú kivitelben.

A főszerkesztők Bán András és Kincses Károly, akik a kötetet egyszerre tekintik művészettörténeti összefoglalónak, referenciaműnek és vizuális antológiának.

A fotográfia szerepének újraértelmezése

A kötet szerkesztői nem kizárólag történeti áttekintést adnak, hanem a fotográfia fogalmi kereteit is újraértelmezik. A tematikus felépítés lehetőséget teremt arra, hogy a médium különböző korszakait és irányzatait közös értelmezési mezőben vizsgálják.

Ez a megközelítés hozzájárul a magyar fotóművészet kánonjának tágabb értelmezéséhez, miközben új nézőpontokat is felvet a vizuális kultúra kutatásában.

A kötet elérhető a Libri Online Könyváruház kínálatában.
Vásárlás a Libri oldalán →