A csendélet a festészetnek mindig kedves témája volt. Az évszázadok során képek ezrei születtek, dolgozták fel, oldották meg, az egymás mellé helyezett különböző tárgyak együtteseinek síkban való ábrázolását. Ezt a hagyományt később a fotográfusok is folytatták. Ez még “natura morte” vagyis a csendélet, az önmagáért való szépség, megejtően idillikus világa.
1953-ban születtem Budapesten. A természet szeretete és tisztelete korán, a gyakori családi kirándulások alkalmával „ragadt” rám, a fényképezés csak később, már felnőtt koromban lett a szenvedélyem. A természetfényképezés útján az „ős”-Nimród fotóklub egyik csodálatos, nemzetközi pályázathoz kapcsolódó fotókiállítása indított el. Tagja vagyok a később e klubból alakult Nimród fotóklubnak, valamint a Természetfotósok Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Wildlife Photography – IFWP).
Fotózások során nagyon sokszor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor több fényre van szükségünk, mint amennyi a rendelkezésre áll. Többféle örökvaku közül választhatunk fényképezőgépünktől függően. A fő szempont az, hogy azt a rendszerhez csatlakoztatni tudjuk. A különálló vakuk nagyobb fényerővel rendelkeznek, mint a beépítettek. Ha a vaku feje állítható, akkor más felületre is tudjuk irányítani fényét.