Megjelenés
Tok, nyomógombok és kapcsolók
Mind a négy gép a szürke egy, vagy több árnyalatában játszik. Ízlések és pofonok különböznek így a formatervről nem nyilvánítunk véleményt. Valamennyi gép tokja ütésálló fröccs öntött müszaki müanyag, utólag festve. Ilyen olcsón könnyüfém öntvényt még nem lehet kapni. Az exponáló gomb legkényelmesebben az ImpressCam-en kezelhető, ott kell a legkevésbé begörbíteni a mutató ujjat. A Kodak és Olympus esetén az élességállításhoz szükséges félig lenyomás útja elég rövid, nehezen érezni, hogy megtörtént-e már. A teljes lenyomáshoz érzésre az Olympusnál kell a legnagyobb erőt kifejteni, ami növeli a bemozdulás veszélyét.
Az ImpressCam, Kodak és Olympus gépeken a szokásos jobb fölső sarokban van a kétállású zoom kapcsoló. A Canon ebben különc, és az exponáló gomb körül lévo gyürüre tette ezt a funkciót. A többi kapcsoló, nyomógomb és tárcsa valamennyi gépen az ebben a kategóriában szokásos minőség. Egyedül a Kodak üzemmód állító és egyben bekapcsolásra is szolgáló tárcsája lóg ki nehéz müködtetésével a mezőnyből.
Nyomtatás és számítógép csatlakozás
Különösen a Kodak és a Canon támogatja a saját nyomtatóival történő összeköttetést. Mivel úgy véljük, hogy a tesztben vizsgált gépeket Magyarországon leginkább a takarékosságra vágyó emberek veszik, így ezt a költséges nyomtatási lehetőségeket nem vizsgáltuk, hiszen ma már interneten jó minőségü, hagyományos vegyi laborokban készülő és évtizedekig színtartó nagyításokat lehet megrendelni.
Számítógéppel történő összeköttetésre a miniUSB kábelt használja a Canon, az ImpressCam és az Olympus. A Kodak különc és saját kábelt használ, melyet mellékel a géphez, csak el ne veszítse valaki. A Windows XP operációs rendszer valamennyi gépet meghajtóként ismeri fel, ebben az esetben meghajtó telepítésére nincs szükség. A mellékelt szoftvereket külön nem vizsgáltuk.
A képek mentése az USB 1.1-es szabványnak megfelelően kb. 0,5-0,7 MB/sec sebességgel történt, és egy 256 MB-os teljesen megtelt kártya is 3-4 perc alatt a számítógépre került, ami mindegyik gépnél ebben a kategóriában teljesen elfogadható érték.
Akkumulátor
Ebben nincs különbség a négy gép között: mindegyik 2 db AA ceruzaelemmel, vagy akkumulátorral müködik. A Kodak ugyan ajánlja a lítiumos elemet, de környezetvédelmi okokból és pénztárcakímélés miatt egyaránt a NiMH ceruzaakkukat érdemes a gépekkel használni. A teszteléshez mindegyikbe tettünk 2 db-ot , és egyik sem merült le ezalatt. A gép tesztelése nem megszokott üzemmód. Össze-vissza kapcsolgatjuk, sorozatképeket készítünk, egy-egy képet visszajátszunk, így nem is tudunk eredményt hirdetni, hogy melyik bír többet. Általában azt ajánljuk, hogy mindenki, aki egy ilyen fényképezőgéppel rendelkezik vegyen 2-4 db 2000-2500 mAh-s NiMH akkut és egy túltöltést megakadályozó töltőt. Általában ezzel egy 256 MB-os kártyát végig lehet fényképezni, ami több száz képet jelent.
Adapterről mindegyik gép táplálható, így otthoni makro felvételek, átjátszások idejére nem kell az akkumulátorokat használni. Persze elsősorban a gyári, drága adaptereket kínálgatják, de az univerzális, sokféle jack dugót tartalmazó adapterek között, még a nem szabványos Canon és Kodak részére is lehet megfelelőt találni.
Állványcsavar
A gépek állványra helyezhetősége nagyon fontos ezeknél a kis kompakt gépeknél, mert viszonylag csekély érzékenységük miatt hajnalban, szürkületkor vagy este, mesterséges fényben olyan hosszúvá válnak az expozíciós idők, hogy kézből a bemozdulás veszélye nélkül már nem lehet képeket készíteni. Az amatőr fotósok többsége nem szereeti a nagy és nehéz fotós állványokat, azonban ezekhez a kis gépekhez jól használhatóak a viszonylag könnyü, ún. videó állványok. Az állvány használatával nagy mértékben ki lehet terjeszteni a fényképezőgépek müködési területét.
Mindegyik gépen müanyagból van az állványcsavar menete. A fém állványcsavar becsavarásakor igyekezni kell jól beletalálni, nehogy tönkretegyük a gépben lévő menetet. Úgynevezett panoráma képek (egymás után a tájról vízszintesen készülő és később egybe összefőzött képek) készítéséhez az a jó, ha az optikai tengely alatt van az állványcsavar. A négy gép közül három 1-2 cm-re helyezi el az optikai tengelytől az állványcsavart, csak a Kodak használ ennél nagyobb távolságot. A Canon nemcsak az utólagos összefüzést támogatja, hanem rögtön a gépen is elkészíthető a panorámakép, ami egy kicsit spórol a későbbi helytárolásban.
Hol készültek a gépek?
Egyesek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy melyik országban készültek a fényképezőgépek. Alsó kategóriás gépek lévén nem volt meglepetés, hogy a Canon Malajziában, a többi három gép Kínában készült. Ez persze a végszerelést jelenti, az alkatrészek ettől még érkezhettek a világ bármely szegletéből. Tapasztalatunk szerint a világ minden táján képesek jó és rossz minőséget előállítani, így ezt mi nem tartjuk fontosnak. Csak mosolyogni tudunk az olyan feliratokon, ami a Kodak gépén található, hogy: "a Kodak számára Japánban tervezett fényképezőgép", vagy ami egyes régebbi Canon gépeken volt látható (nem ezen): Made by Canon (a származási ország helyett).
