Pusztai Sándor

Pusztai Sándor 1899. november 30-án született Nyíregyházán, Pelach Sándor néven, a család hét gyermeke közül elsőként. Ifjú korában szeretett énekelni, egy időben az operaénekesi pálya iránt érdeklődött.

Édesapja ennek nem örült, mondván, ő nem nevel urakat! Mivel szülei ebben az időben különböző fürdőket és strandokat béreltek, üzemeltettek (Pünkösdfürdő, Csillaghegy) végül az úszómesteri pálya mellett kötött ki. Abban az időben az úszómester nemcsak a medencékben fürdőzők biztonságára ügyelt, hanem úszásoktatással is foglalkozott. Később, amikor édesapjuk elhagyta a családot, mind a heten Pelachról Pusztaira cserélték a vezetéknevüket. Az első világháború idején katona volt, majd ismét fürdőkben dolgozott.

Az 1930-as években a Gellért-fürdőben volt úszómester, az akkori társadalmi elit kedvelt helyén. Ezekkel a hírességekkel szinte naponta találkozott, többségükkel beszélő és köszönő viszonyban volt. Mivel hobbija a fotózás volt, így adta magát a lehetőség, hogy folyamatosan, éveken keresztül fényképezze ezeket az embereket. Ennek eredményeként több mint 600 db bélyeg nagyságú fotókontakt és a hozzájuk tartozó 3 x 4,5 cm-es negatív maradt utána.

A gyűjtemény képein található írások, dedikációk tanúsága szerint ajándékba is adott ezekből a modelleknek. Valószínűleg látta, hogy érdemes foglalkoznia ezekkel a fotókkal, ezért albumba gyűjtötte a képeket. Azután a második világháború háborút és az 56-os forradalmat néhány dobozban vészelték át ezek a kincsek. Gyűjteményét folyamatosan nézegette, rendszerezte.

A második világháborút Budapesten töltötte, és amíg csak lehetett dolgozott. Életvidám, családszerető ember volt, testvéreit ő iskoláztatta. A velük való folyamatos törődés, a háború, és bohém életvitele miatt későn nősült. Egy 14 évvel fiatalabb lányt vett feleségül, aki szintén a fürdőben dolgozott. Fia, édesapám születésekor már 45 éves volt. Idős korára szolid, csöndes ember lett, aki imádott Velence-fürdői kertjében dolgozgatni és a tavon csónakázni.

Miközben ezeket a képeket nézegetem, érzem, tudom mire gondolhatott, mire emlékezhetett idős korában magányos és nyugodt perceiben, óráiban. 1978. február 15-én halt meg Balatonfüreden a szívkórházban, éppen egyszülött fia 34. születésnapján.

A gyűjtemény több évtizeden keresztül háborítatlanul pihent előbb édesapám majd az én szekrényemben, mígnem egyszer csak elkezdett fontossá válni, hogy másoknak is megmutassam.

Pusztai Enikő

Pusztai Sándor fotókiállítása 2012. május 11-től látható a Mai Manó Házban.

 Pusztai Sándor fotói

Tagged under: , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


Back to top