Hajdú D. András képriportja Dr. Hardi Richárd önkéntes magyar szemorvos és misszionárius két Magyarországnyi területen látja el szakorvosi feladatait a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A hozzá tartozó területen nagyjából nyolc millióan élnek, és Richárd az egyetlen szemész a régióban. Évente több száz beteget operál szürkehályoggal, az elmúlt 20 év alatt eddig több mint 8000 embernek adta…
Tranzitország című sorozatával Fazekas István (HVG) nyerte el a 34. Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíját, az André Kertész Nagydíjat pedig Déri Miklós (Déri és Társa Bt.) kapta meg A roma test politikája Nincs ártatlan kép című sorozatáért – közölték a szervezők a hétfői budapesti eredményhirdetésen.…
A World Press Photo 60 éve segíti és támogatja a sajtó- és dokumentarista fotózást az egész világon. Az idei tárlat 5,692 fotóriporter 97,912 pályázatra küldött fotójából nyújt válogatást.…
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya harmincharmadik alkalommal írta ki a Magyar Sajtófotó Pályázatot, amelyre 243 fotográfus, 2738 pályázattal, összesen 7164 képpel pályázott. A kategóriák közül az Emberábrázolás-portré kategóriára érkezett a legtöbb pályamű, az zsűri összesen 506 egyedi és sorozat pályamű közül válogathatott. Tartalmilag is ezeket a kategóriákat értékelte kiemelkedőnek a nemzetközi zsűri.…
Brassaï, eredeti nevén Halász Gyula, magyar születésű francia fotóművész, festő, író, filmművész. Az örmény anyától és magyar apától származó művész 1899. szeptember 9-én született Brassóban. 1918 és 1922 között megszakításokkal képzőművészeti főiskolai tanulmányokat folytatott Budapesten, illetve Berlinben. Diplomájának megszerzése után, huszonöt évesen Párizsba ment szerencsét próbálni.…
A fotográfus Elkán László néven, Hódmezővásárhelyen született 1910-ben. Fiatalon, 18 évesen hagyta el Magyarországot, és egy éves bécsi tartózkodás után Párizsban telepedett le. Itt 1939-ig egy bankban keresett megélhetést, majd egy magazin számára kezdett el cikkeket írni és fotókat készíteni. A világháború alatt a hadifogságban, majd az ellenállás alatt nyílt módja a művészetekkel foglalkozni: rajzolni, festeni kezdett. Ekkor vette fel az Hervé álnevet, melyet később művésznévként használt. A háború utáni időben aktív szakszervezeti és politikai tevékenysége mellett ismét rajzolt, festett, valamint magazinok számára fotózott. Pályája 1949-ben gyökeresen megváltozott: találkozott Le Corbusier-vel, aki az akkor épülő Marseille-i lakótömbje építkezéséről készített fotóit látva Hervét meghívta állandó fotósának. Hervé ettől kezdve szisztematikusan végigfotózta a jeles építész összes alkotását, és hamarosan számos meghívást kapott más kortárs építészektől is munkáik megörökítésére. Hervé életművének legnagyobb részét ezek a modern építészetről készített fotók teszik ki. Megbízást kapott azonban a Közel-Keleten, Indiában és Amerikában is, nyaralásai során pedig több ezer felvételt készített Franciaországban és Olaszországban.
Teknős Miklós Budapesten született 1957-ben. Az érettségi után fényképész szakmunkás iskolát végzett, majd egy évig a Magyar Nemzeti Galériában múzeumi fotográfusként dolgozott. 1979-től 1984-ig a Magyar Mezőgazdaság című hetilap, utána a Népszava, és 1990-től a Népszabadság munkatársa.
Szakmai díjai: a Magyar Sajtófotó Pályázaton elnyert rangos díjak mellett, Ember és könyv I. díj (1978), Munkácsi Márton díj (1998), Arc Óriásplakát pályázat II. díj (2001)
Ringier Az év fotója 2005 II. díj (2006), Pulitzer Emlékdíj (2006), Az év képe Ringier díj (2007), Százféle rendszerváltás különdíj (2009)
Általánosan elterjedt tévhit, hogy Magyarországról a két világháború között a legnagyobb fotósok (André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy, Martin Munkácsi, Robert Capa) kivétel nélkül mind elmentek, hogy aztán a fotótörténet óriásaivá váljanak más országokban. Escher Károly (1890-1966) azok közé tartozik, akik itthon maradtak, de mindannyian tudjuk, hogy életműve megkerülhetetlen, hiszen képeinek színvonala őt is az említett legnagyobban közé emeli.