{"id":736,"date":"2014-10-16T13:19:45","date_gmt":"2014-10-16T11:19:45","guid":{"rendered":"https:\/\/photonet.hu\/online\/?p=736"},"modified":"2014-10-16T13:41:06","modified_gmt":"2014-10-16T11:41:06","slug":"brassai-parizs-szeme","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/photonet.hu\/online\/fotomuveszet\/mult-szazad\/brassai-parizs-szeme\/","title":{"rendered":"Brassa\u00ef, P\u00e1rizs szeme"},"content":{"rendered":"

Brassa\u00ef, eredeti nev\u00e9n Hal\u00e1sz Gyula, magyar sz\u00fclet\u00e9s\u0171 francia fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz, fest\u0151, \u00edr\u00f3, filmm\u0171v\u00e9sz. Az \u00f6rm\u00e9ny any\u00e1t\u00f3l \u00e9s magyar ap\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171v\u00e9sz 1899. szeptember 9-\u00e9n sz\u00fcletett Brass\u00f3ban. 1918 \u00e9s 1922 k\u00f6z\u00f6tt megszak\u00edt\u00e1sokkal k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskolai tanulm\u00e1nyokat folytatott Budapesten, illetve Berlinben. Diplom\u00e1j\u00e1nak megszerz\u00e9se ut\u00e1n, huszon\u00f6t \u00e9vesen P\u00e1rizsba ment szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lni.<\/p>\n

P\u00e1rizsban abb\u00f3l \u00e9lt, hogy magyar nyelv\u0171 cikkeket k\u00fcld\u00f6tt az elcsatolt szlov\u00e1k, rom\u00e1n \u00e9s jugoszl\u00e1v ter\u00fcletek magyar lapjainak. \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3 volt, karikaturista, s\u0151t az 1924-es p\u00e1rizsi olimpi\u00e1r\u00f3l sporttud\u00f3s\u00edt\u00e1sokat is k\u00fcld\u00f6tt. Magyar, francia \u00e9s n\u00e9met \u00fajs\u00e1gokat tud\u00f3s\u00edtott, cikkeit rajzaival, karikat\u00far\u00e1ival illusztr\u00e1lta, 1929-t\u0151l fot\u00f3zott is.<\/p>\n

A f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9ssel \u00fagy ker\u00fclt kapcsolatba, hogy riportjaihoz kezdetben m\u00e1sok \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett fotogr\u00e1fi\u00e1kat v\u00e1s\u00e1rolt. Ekkor m\u00e9g f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pe sem volt. R\u00f6videsen \u00e1tl\u00e1tta, hogy gazdas\u00e1gosabb, ha a maga k\u00e9sz\u00edtette k\u00e9pekkel illusztr\u00e1lja \u00edr\u00e1sait.<\/p>\n

1930 elej\u00e9n tett szert saj\u00e1t f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pre, ami egy Bergheil-Voigtl\u00e4nder, 6×9 cm, f:4,5 volt, majd 1935-t\u0151l egy Rolleiflex. A Hotel Glaci\u00e8re-ben, ahol lakott, laborat\u00f3riumot rendezett be egy m\u00e1sik szob\u00e1ban.<\/p>\n

A fot\u00f3z\u00e1sra, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9jszakai felv\u00e9telek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 ismereteket, az akkor fotogr\u00e1fusk\u00e9nt m\u00e1r befutott Andr\u00e9 Kert\u00e9szt\u0151l<\/a> kapott. Ez a k\u00e9s\u0151bbiekben kett\u0151j\u00fck k\u00f6z\u00f6tt konfliktusokhoz vezetett. Kert\u00e9sz visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben \u00f6tletlop\u00e1ssal \u00e9s h\u00e1l\u00e1tlans\u00e1ggal v\u00e1dolta a fotogr\u00e1fust, akinek 1932 v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r Brassa\u00ef n\u00e9v alatt jelent meg a Paris de nuit (Az \u00e9jszakai P\u00e1rizs) c\u00edm\u0171 albuma (P\u00e1rizs: Arts et M\u00e9tiers Graphiques, el\u0151sz\u00f3: Paul Morand.). Az alig k\u00e9t \u00e9ve f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151 szerz\u0151 a k\u00f6tet nyom\u00e1n hamarosan vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n

Ez a gyors elismerts\u00e9g nemzetk\u00f6zi m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9rve is ritka jelens\u00e9g, melynek alapja, hogy Brassa\u00ef k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti diploma n\u00e9lk\u00fcl is magas szint\u0171 l\u00e1t\u00e1skult\u00far\u00e1val rendelkezett. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a Kert\u00e9sz-tan\u00edt\u00e1s ugyancsak hat\u00e9konynak bizonyult. Minden bizonnyal hatott szeml\u00e9let\u00e9re Eugene Atget (1856-1927) P\u00e1rizs-k\u00e9peinek kiad\u00e1sa is (P\u00e1rizs: Jouquires, 1930).<\/p>\n

A Paris de nuit fot\u00f3technikailag is \u00fatt\u00f6r\u0151 volt, mert ezt megel\u0151z\u0151en az \u00e9jszakai f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9snek – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ilyen egybef\u00fcgg\u0151 rendszerben – szinte nem volt el\u0151zm\u00e9nye. A technikai jelent\u0151s\u00e9gen t\u00fal a k\u00e9pek z\u00f6m\u00e9nek l\u00edrais\u00e1ga, amelyet a finom \u00e1tmeneti t\u00f3nusok felfokoztak, illet\u0151leg a szoci\u00e1lis elesetts\u00e9gr\u0151l tan\u00faskod\u00f3 felv\u00e9telek dr\u00e1mai volta, amikn\u00e9l az el\u0151ad\u00e1sm\u00f3d a demag\u00f3gi\u00e1t elker\u00fclve lett egy\u00fctt\u00e9rz\u0151, \u00e1mulatba ejtette a kort\u00e1rsakat, s m\u00e1ig \u00e9r\u0151 \u00e9rt\u00e9keket testes\u00edt meg.<\/p>\n

A l\u00e1tv\u00e1nyt valamennyi albumlap eset\u00e9ben el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171en a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatb\u00f3l hozott kompoz\u00edci\u00f3s tud\u00e1s, fegyelem fogta keretbe. E k\u00f6tetb\u0151l sz\u00e1mos Brassa\u00ef \u00e1ltal kedvelt k\u00e9p kimaradt. Ezek, valamint k\u00e9s\u0151bb a p\u00e1rizsi \u00e9jszakai \u00e9letr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9telei a maguk idej\u00e9ben a pr\u0171dnek kev\u00e9ss\u00e9 nevezhet\u0151 francia f\u0151v\u00e1rosban sem kaphattak k\u00f6tetet. Nyilv\u00e1nosh\u00e1zakban k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pek, k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-\u00e9lvez\u0151ket, prostitu\u00e1ltakat, pederaszt\u00e1kat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fotogr\u00e1fi\u00e1k ker\u00fcltek ki munk\u00e1i k\u00f6z\u00fcl. Ezek kiad\u00e1s\u00e1ra v\u00e9g\u00fcl 1976-ban ker\u00fclt sor Le Paris secret des Ann\u00e9es 30 – A harmincas \u00e9vek titkos P\u00e1rizsa c\u00edmmel (P\u00e1rizs: Gallimard; London: Thames and Hudson; New York: Pantheon Books). Az e t\u00e9mak\u00f6rben k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9pek k\u00f6z\u00fcl csak a „szolidabbak” jelenhettek meg Az \u00e9jszakai P\u00e1rizsban.<\/p>\n

Brassai j\u00f3 emberi \u00e9s szakmai kapcsolatba ker\u00fclt Picass\u00f3val is, err\u0151l k\u00e9t k\u00f6nyve tan\u00faskodik (Les Sculptures de Picasso – Picasso szobrai – P\u00e1rizs: La Ch\u00eane, 1949; Conversation avec Picasso – Besz\u00e9lget\u00e9sek Picassoval – P\u00e1rizs, Gallimard, 1964 – ez ut\u00f3bbi magyarul: Budapest, 1968). 1930-1963 k\u00f6z\u00f6tt: fotogr\u00e1fusk\u00e9nt dolgozott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sajt\u00f3org\u00e1numoknak is,mint a Minotaure, Verve, Picture Post, Lilliput, Coronet, Labyrinthe, R\u00e9alit\u00e9s, Plaisirs de France. 1937-t\u0151l a Harper\u2019s Bazaar amerikai n\u0151i divatmagazinnak is dolgozott, ahol a t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sban teljes szabads\u00e1got k\u00edn\u00e1ltak neki, k\u00e9pei negyed sz\u00e1zadon \u00e1t jelentek meg a lapban.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ism\u00e9t fot\u00f3zni kezdte kedvenc v\u00e1ros\u00e1t, a j\u00e1rdar\u00e9szleteket, m\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletsarkokat, falfirk\u00e1kat is emberi tartalommal tudta megt\u00f6lteni. A t\u00e9r \u00e9s a form\u00e1k k\u00e9rd\u00e9sei foglalkoztatt\u00e1k, de tov\u00e1bbra is a statikus t\u00e9m\u00e1kat, be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat kedvelte. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben sz\u00ednpadi d\u00edszleteket, sz\u0151nyegeket tervezett, a p\u00e1rizsi \u00e1llatkertr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett filmj\u00e9vel 1956-ban d\u00edjat nyert a Cannes-i fesztiv\u00e1lon. 1982-ben adta ki M\u0171v\u00e9szek az \u00e9letemben c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, amelyben m\u0171v\u00e9szekr\u0151l, m\u0171keresked\u0151kr\u0151l \u00e9s a bar\u00e1tair\u00f3l \u00edr \u00e9s fot\u00f3ikat is k\u00f6zli.<\/p>\n

1976-ban a Becs\u00fcletrenddel, 1978-ban a F\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s Nemzeti Nagyd\u00edj\u00e1val t\u00fcntett\u00e9k ki. \u201cP\u00e1rizs szeme\u201d \u2013 ahogy bar\u00e1tja, Henry Miller amerikai \u00edr\u00f3 nevezte \u2013 1984. j\u00falius 8-\u00e1n halt meg a Rivi\u00e9r\u00e1n, s a Montparnasse temet\u0151ben nyugszik.<\/p>\n

Fot\u00f3gal\u00e9ria<\/p>\n