A fotogr\u00e1fus Elk\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 n\u00e9ven, H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen sz\u00fcletett 1910-ben. Fiatalon, 18 \u00e9vesen hagyta el Magyarorsz\u00e1got, \u00e9s egy \u00e9ves b\u00e9csi tart\u00f3zkod\u00e1s ut\u00e1n P\u00e1rizsban telepedett le. Itt 1939-ig egy bankban keresett meg\u00e9lhet\u00e9st, majd egy magazin sz\u00e1m\u00e1ra kezdett el cikkeket \u00edrni \u00e9s fot\u00f3kat k\u00e9sz\u00edteni.<\/p>\n
A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a hadifogs\u00e1gban, majd az ellen\u00e1ll\u00e1s alatt ny\u00edlt m\u00f3dja a m\u0171v\u00e9szetekkel foglalkozni: rajzolni, festeni kezdett. Ekkor vette fel az Herv\u00e9 \u00e1lnevet, melyet k\u00e9s\u0151bb m\u0171v\u00e9szn\u00e9vk\u00e9nt haszn\u00e1lt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni id\u0151ben akt\u00edv szakszervezeti \u00e9s politikai tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett ism\u00e9t rajzolt, festett, valamint magazinok sz\u00e1m\u00e1ra fot\u00f3zott.<\/p>\n
P\u00e1ly\u00e1ja 1949-ben gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozott: tal\u00e1lkozott Le Corbusier-vel, aki az akkor \u00e9p\u00fcl\u0151 Marseille-i lak\u00f3t\u00f6mbje \u00e9p\u00edtkez\u00e9s\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00edtett fot\u00f3it l\u00e1tva Herv\u00e9t megh\u00edvta \u00e1lland\u00f3 fot\u00f3s\u00e1nak. Herv\u00e9 ett\u0151l kezdve szisztematikusan v\u00e9gigfot\u00f3zta a jeles \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00f6sszes alkot\u00e1s\u00e1t, \u00e9s hamarosan sz\u00e1mos megh\u00edv\u00e1st kapott m\u00e1s kort\u00e1rs \u00e9p\u00edt\u00e9szekt\u0151l is munk\u00e1ik meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re. Herv\u00e9 \u00e9letm\u0171v\u00e9nek legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t ezek a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett fot\u00f3k teszik ki. Megb\u00edz\u00e1st kapott azonban a K\u00f6zel-Keleten, Indi\u00e1ban \u00e9s Amerik\u00e1ban is, nyaral\u00e1sai sor\u00e1n pedig t\u00f6bb ezer felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett Franciaorsz\u00e1gban \u00e9s Olaszorsz\u00e1gban.<\/p>\n
Fot\u00f3inak egyedis\u00e9ge mer\u00e9sz, f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k ellent\u00e9tekre \u00e9p\u00fcl\u0151, szigor\u00fa \u00e9s geometrikus k\u00e9pkiv\u00e1gataiban rejlik, melyek azonban minden dokumentat\u00edv szeml\u00e9letet n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znek. Le Corbusier azt mondta r\u00f3la, hogy e fot\u00f3kon kereszt\u00fcl maga is jobban megismeri \u00e9p\u00fcleteit.<\/p>\n
Herv\u00e9t ma az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti fot\u00f3 legeredetibb \u00e9s legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, azonban munk\u00e1ss\u00e1ga sor\u00e1n sz\u00e1mos m\u00e1s t\u00e9ma is v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t: felkeltett\u00e9k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t az utca apr\u00f3, jelent\u00e9ktelen r\u00e9szletei \u00e9s \u00e9rz\u00e9kenyen ragadta meg az ember \u00e9s \u00e9lettere kapcsolat\u00e1t is. Kort\u00e1rsait\u00f3l elt\u00e9r\u0151en ker\u00fclte az anekdotikus \u00e9letk\u00e9peket, fot\u00f3i szigor\u00fa kompoz\u00edci\u00f3juk mellett is m\u00e9lyen hum\u00e1nus \u00fczenetet hordoznak. Eszk\u00f6z\u00fcl a geometrikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, szigor\u00fa kompoz\u00edci\u00f3t v\u00e1lasztotta, mely fel\u00e9 Mondrian m\u0171v\u00e9szete \u00e9s a konstruktivist\u00e1k vezett\u00e9k.<\/p>\n
Herv\u00e9t 1965-t\u0151l tart\u00f3 s\u00falyos betegs\u00e9g\u00e9ben is kiv\u00e9telesen meg\u0151rz\u00f6tt nyitotts\u00e1g, \u00e9leter\u0151 \u00e9s alkot\u00f3kedv jellemezte. \u00c9let\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9veiben is fot\u00f3zott, sz\u00e1mos k\u00f6nyvet, k\u00f6nyvtervet k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s maga rendezte ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait.<\/p>\n
Lucien Herv\u00e9 fot\u00f3ib\u00f3l szerte a vil\u00e1gon t\u00f6bb mint 150 alkalommal, Magyarorsz\u00e1gon pedig 1963 \u00e9s 2008 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbsz\u00f6r is rendeztek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. E hazai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kev\u00e9s kiv\u00e9tellel azonban tematikus kamara-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok voltak, a kor\u00e1bbiak tematik\u00e1j\u00e1t a m\u0171v\u00e9sz maga v\u00e1logatta, m\u00edg az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek t\u00e1rlatai egy-egy aktu\u00e1lis t\u00e9ma k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dtek. A mostani v\u00e1logat\u00e1s azonban egy teljes \u00e9letm\u0171 reprezentat\u00edv szelete, ahol a fot\u00f3k bemutat\u00e1sa nagyobb tematikus egys\u00e9gekben t\u00f6rt\u00e9nik. A k\u00e9pek Lucien Herv\u00e9 minden jelent\u0151s t\u00e9m\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00edzel\u00edt\u0151t adnak, bemutat\u00e1suk h\u00e1rom nagy csoportban t\u00f6rt\u00e9nik: ember, \u00e9p\u00edt\u00e9szet, absztrakci\u00f3 t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben. A tematikus rendez\u00e9si elv r\u00e9szben lehet\u0151v\u00e9 teszi az \u00e9letm\u0171 kronologikus felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n
A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban 2010. november 28-t\u00f3l 2011 janu\u00e1r 23-ig megtekinthet\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben k\u00e9t P\u00e1rizsban k\u00e9sz\u00fclt – az Eiffel-torony \u00e9s a PSQF (Paris Sans Quitter Ma F\u00eanetre, P\u00e1rizs az ablakomb\u00f3l) – sorozat l\u00e1that\u00f3, melyek az alkot\u00f3 legkor\u00e1bbi fotogr\u00e1fi\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Herv\u00e9 \u00e9letm\u0171v\u00e9ben az ember jelenl\u00e9te \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet bemutat\u00e1sa nem felt\u00e9tlen\u00fcl v\u00e1laszthat\u00f3 el egym\u00e1st\u00f3l. Hitvall\u00e1sa szerint minden k\u00e9pe \u201ehumanista”, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, megjelenik-e rajta val\u00f3ban az ember, vagy nem. P\u00e1rizs \u00e9s az ember t\u00e9mak\u00f6re nem megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt, a r\u00e9szben a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt, r\u00e9szben pedig ut\u00e1na k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3k kit\u0171n\u0151en reprezent\u00e1lj\u00e1k az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti fotogr\u00e1fi\u00e1kn\u00e1l nagyra \u00e9rt\u00e9kelt minimalista k\u00e9pszerkeszt\u00e9st, geometria keres\u00e9s\u00e9t \u00e9s a f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k ellent\u00e9t\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 kompoz\u00edci\u00f3t.<\/p>\n
Lucien Herv\u00e9 \u00e9letm\u0171v\u00e9nek gerinc\u00e9t az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fot\u00f3i jelentik. Ebb\u0151l kiemelend\u0151k a Le Corbusier-vel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 felv\u00e9telek, melyek k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171v\u00e9sz legismertebb felv\u00e9telei is felt\u0171nnek. Tov\u00e1bbi nagy \u00e9p\u00edt\u00e9szeti megb\u00edz\u00e1sait az UNESCO sz\u00e9kh\u00e1zr\u00f3l (Marcel Breuer-Nervi- Bernard Zehrfuss), Le Havre-r\u00f3l (Auguste Perret) \u00e9s Braz\u00edliav\u00e1rosr\u00f3l (Oscar Niemeyer) k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3k k\u00e9pviselik. Az \u00e9letm\u0171ben hasonl\u00f3 hangs\u00fallyal vannak jelen a n\u00e9pi \u00e9p\u00edt\u00e9szet, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9gt\u00e1jak t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9t bemutat\u00f3 felv\u00e9telek is. Ezek az Eur\u00f3p\u00e1ban, Kis-\u00c1zsi\u00e1ban \u00e9s Indi\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3k felid\u00e9zik Herv\u00e9 legfontosabb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak hangulat\u00e1t is, melyeken nem csak l\u00e1ttatni akart, hanem az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1sokat l\u00e9trehoz\u00f3 eszme \u00e9s az \u00e9p\u00edttet\u0151i sz\u00e1nd\u00e9k meg\u00e9rtet\u00e9s\u00e9t is c\u00e9lul t\u0171zte ki. A k\u00e9pek ugyanakkor r\u00e1mutatnak a m\u0171v\u00e9szt foglalkoztat\u00f3 egyik legfontosabb gondolatra is: a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korok \u00e9s kult\u00far\u00e1k \u00e9p\u00edt\u00e9szete felfog\u00e1s\u00e1ban rokon a 20. sz\u00e1zad \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9vel, \u00e9s ma is \u00e9rv\u00e9nyes v\u00e1laszokat ad kora kih\u00edv\u00e1saira<\/p>\n
A harmadik nagy egys\u00e9get az absztrakt, vagy absztrakci\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba mutat\u00f3 felv\u00e9telek jelentik. Herv\u00e9 objekt\u00edvje el\u0151tt a t\u00e1j, a pusztul\u00f3 h\u00e1zfal, a t\u00e9pett plak\u00e1t is \u00faj \u00e9rtelmet kap, a kontextusukb\u00f3l kiemelt r\u00e9szletek elvont form\u00e1kk\u00e1 v\u00e1lnak \u00e9s r\u00e1mutatnak, hogy a l\u00e1tsz\u00f3lag \u00e9rdektelen is lehet sz\u00e9p. A t\u00e9m\u00e1nak a m\u0171v\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat \u00e9s k\u00f6nyvet is szentelt, \u00e9letm\u0171ve koherens r\u00e9sz\u00e9nek tartotta. E sz\u00ednes \u00e9s fekete-feh\u00e9r felv\u00e9telekhez kapcsolhat\u00f3 a betegs\u00e9ge \u00e9s kora \u00e1ltal lak\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6tt m\u0171v\u00e9sz \u00e9lete utols\u00f3 id\u0151szak\u00e1ban, saj\u00e1t lak\u00e1s\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3sorozat, mely igazolja, hogy sz\u00e1m\u00e1ra mindez nem jelentett korl\u00e1tot, szeme sz\u00fcntelen\u00fcl kereste az el\u00e9 t\u00e1rul\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny besz\u00e9des elemeit \u00e9s mindv\u00e9gig meg\u0151rizte saj\u00e1tos, csak r\u00e1 jellemz\u0151 kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t.<\/p>\n
A Lucien Herv\u00e9 100 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyben a Fot\u00f3h\u00f3nap2010 rendezv\u00e9nysorozat nyit\u00f3esem\u00e9nye. A Fot\u00f3h\u00f3nap elnevez\u00e9s\u0171, 2000-t\u0151l megrendezett fot\u00f3m\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9nysorozat \u2013 melyet a Magyar Fot\u00f3m\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9ge rendez meg k\u00e9t\u00e9vente \u2013 f\u0151 c\u00e9lja a fotogr\u00e1fia kiemelked\u0151 alkot\u00f3inak \u00e9s m\u0171veiknek a bemutat\u00e1sa, amellyel lehet\u0151s\u00e9get teremtenek a vil\u00e1gsz\u00ednvonal\u00fa k\u00e9panyagok megismer\u00e9s\u00e9re. A nemzetk\u00f6zi trendek mellett felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet a hazai alkot\u00f3k munk\u00e1ira, \u00edgy seg\u00edtve el\u0151 integr\u00e1l\u00f3d\u00e1sukat a vil\u00e1g fot\u00f3m\u0171v\u00e9szeti v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s kapcsol\u00f3d\u00f3 rendezv\u00e9nyek lehet\u0151s\u00e9get teremtenek mind a fotogr\u00e1fiai szakma, mind a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a klasszikus \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a jelenleg \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, aktu\u00e1lis ir\u00e1nyzatok megismer\u00e9s\u00e9re, a fot\u00f3m\u0171v\u00e9szet m\u0171fajainak, st\u00edlusbeli elt\u00e9r\u00e9seinek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n
<\/a>\n\t\t\t<\/div><\/figure>