„Megl\u00e1tni \u00e9s megszeretni” – ez a mond\u00e1s egy j\u00f3l siker\u00fclt fot\u00f3ra is igaz. A „l\u00e1t\u00e1s” a fot\u00f3z\u00e1s kulcsa. Ez az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s, amelyet mindenki megtesz, miel\u0151tt expon\u00e1lna. Ez olyan, mint az ujjlenyomat annyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy igaz\u00edthatunk rajta \u00e9s tanulhatunk m\u00e1sok alkot\u00e1saib\u00f3l is. Sokszor hajlamosak vagyunk elsiklani r\u00e9szletek, t\u00e9m\u00e1k, kompoz\u00edci\u00f3k felett. Erre a legjobb p\u00e9lda, hogy \u00fagy gondoljuk: „k\u00f6rnyezet\u00fcnkben nincs mit fot\u00f3zni”. Pedig m\u00e1sokt\u00f3l remek\u00fcl megkompon\u00e1lt \u00e9s j\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00e9pek sor\u00e1t l\u00e1thatjuk ugyan arr\u00f3l a helyr\u0151l.<\/p>\n
A gyakorlati l\u00e9p\u00e9sek el\u0151tt egy j\u00f3 tan\u00e1cs: elemezz\u00fcnk saj\u00e1t \u00e9s m\u00e1sok \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett fot\u00f3kat, \u00fajs\u00e1g \u00e9s k\u00f6nyv illusztr\u00e1ci\u00f3kat. Pr\u00f3b\u00e1ljuk elk\u00e9pzelni, hogy mi hogyan k\u00e9sz\u00edtett\u00fck volna el az adott k\u00e9pet. Milyen perspekt\u00edv\u00e1t, objekt\u00edvet, sz\u0171r\u0151t, filmet haszn\u00e1ln\u00e1nk \u00e9s milyen napszakban k\u00e9sz\u00edten\u00e9nk el az ugyan azt a k\u00e9pet.<\/p>\n
A k\u00e9p kompon\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n j\u00e1rjuk k\u00f6rbe a f\u00e9nyk\u00e9pezni k\u00edv\u00e1nt t\u00e9m\u00e1t, v\u00e1laszuk ki a legjobb perspekt\u00edv\u00e1t \u00fcgyelve a f\u00e9nyviszonyokra is. \u00c9rdemes kipr\u00f3b\u00e1lni t\u00f6bbf\u00e9le l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171 objekt\u00edvet. Az effekt sz\u0171r\u0151k haszn\u00e1lat\u00e1val \u00e9rdekesebb\u00e9 tehetj\u00fck k\u00e9peinket, de vigy\u00e1zni kell, nehogy az elk\u00e9sz\u00fclt k\u00e9p elvesz\u00edtse eredeti \u00fczenet\u00e9t. A sz\u0171r\u0151k haszn\u00e1lata sor\u00e1n ne feledkezz\u00fcnk meg a korrekci\u00f3s l\u00e9p\u00e9sekr\u0151l, \u00e9s a haszn\u00e1lhat\u00f3 filmr\u0151l. Err\u0151l b\u0151vebben a sz\u0171r\u0151kh\u00f6z adott gy\u00e1ri le\u00edr\u00e1sokban olvashatnak.<\/p>\n
K\u00fcls\u0151 felv\u00e9telek k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor, ha figyelembe vessz\u00fck a napszakok \u00e9s a f\u00e9nyviszonyok adta lehet\u0151s\u00e9geket, akkor meghat\u00e1rozhatjuk k\u00e9peink hangulat\u00e1t. \u00c9rdemes elj\u00e1tszani a kora reggeli \u00e9s k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1ni \u00e1rny\u00e9kokkal, ezzel is \u00e9rdekesebb\u00e9 t\u00e9ve k\u00e9p\u00fcnket.<\/p>\n
Minden fot\u00f3snak vannak kedvenc filmjei, de nem minden film t\u00edpus \u00e9s film\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g j\u00f3 egy t\u00e9ma meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re. Er\u0151teljesen meghat\u00e1rozza egy film a k\u00e9p hangulat\u00e1t \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9t. A nagyobb \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 ISO 800, 1600 vagy 3200 filmmel befoly\u00e1solhatjuk p\u00e9ld\u00e1ul egy adott t\u00e9ma hangulat\u00e1t. A fekete-feh\u00e9r filmek sokszor t\u00f6bbet visszaadnak a helysz\u00edn hangulat\u00e1b\u00f3l, mint sz\u00ednes t\u00e1rsaik. A f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val meghat\u00e1rozhatjuk a k\u00e9p kontrasztoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s sz\u00edn-tel\u00edtetts\u00e9g\u00e9t is.<\/p>\n
Egy adott t\u00e9m\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk t\u00f6bbf\u00e9le f\u00f3kuszt\u00e1vols\u00e1g\u00fa objekt\u00edvvel felv\u00e9teleket, ezzel is megv\u00e1ltoztatva a k\u00e9p eredetis\u00e9g\u00e9t. A teleobjekt\u00edvekkel \u00f6ssz\u00e9bb nyomhatjuk a t\u00e9m\u00e1t, m\u00edg a nagyl\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171 objekt\u00edvek perspektivikusan is nagym\u00e9rt\u00e9kben megv\u00e1ltoztatj\u00e1k a k\u00e9p \u00f6sszhangj\u00e1t. Pr\u00f3b\u00e1ljunk az eddig megszokott objekt\u00edvek helyett, k\u00fcl\u00f6nleges lencs\u00e9ket haszn\u00e1lni. P\u00e9ld\u00e1ul teljes alakos portr\u00e9t ne csak teleobjekt\u00edvvel k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk, hanem pr\u00f3b\u00e1ljunk ki nagyl\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u0171 objekt\u00edvet is.<\/p>\n
Tanulm\u00e1nyozzuk t\u00e9m\u00e1nkat, vizsg\u00e1ljuk meg alakj\u00e1t, hogyan esik r\u00e1 a f\u00e9ny, a t\u00fckr\u00f6z\u0171d\u00e9seket. Ha megtanuljuk „l\u00e1tni” a t\u00e9m\u00e1t, az nagyban hozz\u00e1seg\u00edt ahhoz, hogy m\u00e1s „f\u00e9nyben” l\u00e1ssunk. Fest\u0151k \u00e9s szobr\u00e1szok hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6ltenek alakok \u00e9s form\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val karrierj\u00fck kezdet\u00e9n. Valahol a fot\u00f3soknak is ezt kell tenni\u00fck, ahhoz hogy j\u00f3 k\u00e9pet alkossanak.<\/p>\n
Pr\u00f3b\u00e1ljuk ki a fent le\u00edrtakat gyakorolni egy-egy h\u00e9tig, mert biztosra vehet\u0151 a javul\u00e1s \u00e9s el\u00e9gedettek lesz\u00fcnk az eredm\u00e9nnyel.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
„Megl\u00e1tni \u00e9s megszeretni” – ez a mond\u00e1s egy j\u00f3l siker\u00fclt fot\u00f3ra is igaz. A „l\u00e1t\u00e1s” a fot\u00f3z\u00e1s kulcsa. Ez az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s, amelyet mindenki megtesz, miel\u0151tt expon\u00e1lna. Ez olyan, mint az ujjlenyomat annyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy igaz\u00edthatunk rajta \u00e9s tanulhatunk m\u00e1sok alkot\u00e1saib\u00f3l is. Sokszor hajlamosak vagyunk elsiklani r\u00e9szletek, t\u00e9m\u00e1k, kompoz\u00edci\u00f3k felett. Erre a legjobb p\u00e9lda, hogy \u00fagy gondoljuk: „k\u00f6rnyezet\u00fcnkben nincs mit fot\u00f3zni”. Pedig m\u00e1sokt\u00f3l remek\u00fcl megkompon\u00e1lt \u00e9s j\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00e9pek sor\u00e1t l\u00e1thatjuk ugyan arr\u00f3l a helyr\u0151l.<\/p>\n
![](\"images\/stories\/Cikkek\/2010\/07\/new_york_street.jpg\" "\\"Tippek")
<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":851,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[98],"tags":[112,134],"class_list":{"0":"post-275","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-tippek","8":"tag-fotozas","9":"tag-tipp"},"yoast_head":"\n