Lez\u00e1rva egy korszakot az Eastman Kodak le\u00e1ll a digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pek, a zsebkamer\u00e1k \u00e9s a digit\u00e1lis k\u00e9pkeretek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val – \u00edrta p\u00e9nteken a The New York Times c\u00edm\u0171 amerikai napilap.<\/p>\n
A v\u00e1llalatot, amely t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra tette el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a fot\u00f3z\u00e1st, 1880-ban George Eastman alap\u00edtotta. A Kodakot a Brownie \u00e9s az Instamatic f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9peir\u0151l, valamit a s\u00e1rga-v\u00f6r\u00f6s dobozba csomagolt filmtekercseir\u0151l ismerte meg a vil\u00e1g. A c\u00e9g azonban az 1980-as \u00e9vekt\u0151l nem tudott l\u00e9p\u00e9st tartani a jap\u00e1n konkurenci\u00e1val \u00e9s nem t\u00e9rt \u00e1t id\u0151ben a filmr\u0151l a digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1ra.<\/p>\n
Pedig az els\u0151 digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pet 1975-ben \u00e9ppen a Kodak egyik m\u00e9rn\u00f6ke, Steven Sasson \u00e9p\u00edtette meg, egy a Bell Labsn\u00e9l hat \u00e9vel kor\u00e1bban kifejlesztett elektronikus szenzorra alapozva. Ez keny\u00e9rpir\u00edt\u00f3 nagys\u00e1g\u00fa k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k volt, amely fekete-feh\u00e9r felv\u00e9teleket tudott k\u00e9sz\u00edteni, 0,1 megapixeles felbont\u00e1sban.<\/p>\n
Az 1990-es \u00e9vekben a rochesteri k\u00f6zponttal (New York \u00e1llam) m\u0171k\u00f6d\u0151 c\u00e9g 4 milli\u00e1rd doll\u00e1rt k\u00f6lt\u00f6tt annak a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p-technol\u00f3gi\u00e1nak a kidolgoz\u00e1s\u00e1ra, amelyet ma a legt\u00f6bb mobiltelefonban lehaszn\u00e1lnak. A Kodaknak a filmhez val\u00f3 makacs ragaszkod\u00e1sa megadta az es\u00e9lyt a Canonnak \u00e9s a Sonynak az el\u0151z\u00e9sre. A c\u00e9gnek a poz\u00edci\u00f3it f\u00e9lt\u0151, kor\u00e1bban igen j\u00f6vedelmez\u0151 anal\u00f3g r\u00e9szlege azonban a digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa miatt, alig egy \u00e9vtized leforg\u00e1sa alatt, megsz\u0171nt l\u00e9tezni.<\/p>\n
A Kodak, amely janu\u00e1rban k\u00e9rt cs\u0151dv\u00e9delmet, a j\u00f6v\u0151j\u00e9t a fot\u00f3nyomtat\u00f3kban, a nagysebess\u00e9g\u0171, tintasugaras nyomdag\u00e9pekben, a munkafolyamat-szoftverekben \u00e9s a csomagol\u00e1sban l\u00e1tja. A c\u00e9g azt tervezi, hogy 2012 els\u0151 fel\u00e9ben le\u00e1ll a termel\u00e9ssel \u00e9s m\u00e1s t\u00e1rsas\u00e1goknak adja el a licenceit. A fot\u00f3z\u00e1sr\u00f3l a c\u00e9g a nyomdaiparra \u00e1ll \u00e1t, s a profilv\u00e1lt\u00e1st\u00f3l \u00e9vi 100 milli\u00f3 doll\u00e1ros megtakar\u00edt\u00e1st v\u00e1r. A Kodakn\u00e1l nem mondt\u00e1k meg, hogy h\u00e1ny alkalmazott\u00f3l k\u00e9sz\u00fclnek megv\u00e1lni, csak annyit, hogy az elbocs\u00e1t\u00e1sok k\u00f6lts\u00e9geit 30 milli\u00f3 doll\u00e1rra becs\u00fclik.<\/p>\n
(Pog\u00e1r Demeter, Washington – MTI)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Lez\u00e1rva egy korszakot az Eastman Kodak le\u00e1ll a digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pek, a zsebkamer\u00e1k \u00e9s a digit\u00e1lis k\u00e9pkeretek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1val – \u00edrta p\u00e9nteken a The New York Times c\u00edm\u0171 amerikai napilap.<\/p>\n
![\"Kodak](\"images\/stories\/Cikkek\/2012\/02\/kodak_instamatic_104.jpg\" "\\"A")
<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[103],"tags":[],"class_list":["post-343","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-news"],"blocksy_meta":[],"yoast_head":"\n