Mai Manó fotográfiái
Az Ab Ovo Kiadó és A Magyar Fotográfiai Múzeum angol-magyar nyelvü albuma, valamint
A Magyar Fotográfiai Múzeum kiállítása a Magyar Fotográfusok Házában (Mai Manó Ház)
2003. október 27-december 7.
"Pár évvel ezelött, amikor elöször
mondtam, írtam le ezt a nevet: Mai Manó, azt hitték jópofáskodom. Azóta
sokan megtanulták, hogy „a Maimanó” az egy gyönyörü müteremépület
a Terézvárosban. Ez nagyjából rendben van. Itt az ideje, hogy azt is
megtudják, és föleg meglássák, hogy e pazar atelier építtetöje,
Mai Manó, vagy ha úgy jobban tetszik May Emmanuel, a 19. század fordulójának
különleges képességü fényképészeként megérdemelten válik
lassanként ismét közgondolkodásunk részévé."
Kincses Károly
Kevés olyan európai város van, ahol
ehhez fogható módon, épségben megmaradt volna és továbbra is a
fotográfia szolgálatában állna egy, még a múlt században épült fényképész
müteremház, annak minden tartozékával, három napfénymüteremmel,
gazdagon díszített várószobával, homlokzatán a fényképezés és a
festészet allegorikus alakjaival. Értéke ez mind Budapestnek, mind a
magyar építészetnek, de legföképpen a magyar fotográfiának.
Ezzel az albummal és a saját müteremházában rendezett elsö
igazi kiállításával köszönetet mondhatunk a ránk maradt képek és
a ránk hagyott ház alkotójának, Mai Manónak.
Ha csak annyit írnánk Mai úrról, hogy fényképészmester,
szakíró, a maga korában a gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselöje,
1885-töl udvari fényképész, még nem sokat mondtunk volna, hiszen
a maga korában féltucatnyi magyar fényképészröl lehetett
ugyanezt állítani. De tegyük hozzá, hogy alapítója és föszerkesztöje
volt A Fény című lapnak, amely 1906-ban indult s máig felülmúlhatatlan
etalonja a fényképészeti szaksajtónknak, s toldjuk meg azzal is, hogy
a maga korában a szakmán belül az egyik legnagyobb szaktekintély,
akire még a konkurens mütermek fényképészei is felnéztek.
Apja dr. Mai Henrik bölcseleti és
orvosdoktor, föreáliskolai tanár volt Budán, aki a késöbbiekben
saját intézetet nyitott. Mai Manó már 14 évesen inaskodott Kalmár Péter
Andrássy úti fényképésznél, miközben esténként rajziskolába járt.
Késöbb a Borsos és Koller cégnél tanult. Aki ekkoriban valamicskét
is adott magára, külföldön is tökéletesítette tudását, így töltött
ö is két évet Grazban, Leopold Bude mütermében, miközben magánúton
leérettségizett. Hazajöve Budapestre, Koller tanár mütermébe
került laboránsnak. Csekély nyolcévi tanulás után, 1878-ban lett Mai
Manó önálló fényképésszé. Mai és Társa néven a Vilmos császár
út és Andrássy út sarkán, egy üres telken álló kis müteremházban
dolgozott.
1885-ben már fönök, három-négy segédet
utasított. Elsösorban a felsö középosztályról készítették
mütermi portréikat, de korai riportjellegü felvételei is
maradtak, miként azt a könyvben és a kiállításban is bizonyítja.
1885-ben alapító tagja volt a Fényképész
Ifjak Önképzö és Segély Egyletének. Egyik kezdeményezöje a
Magyar Fényképészek Országos Szövetségének. 1896-ban aztán a Fényképészek
Asztaltársaságának is elnökévé választották. Kitüntetései késöi
verzóinak teljes felületét betöltötték. Az 1900-as párizsi világkiállításon
például aranyéremmel honorálták képeit.
Az Ab Ovo Kiadó és a Magyar Fotográfiai
Múzeum jelentette meg azt az albumot, amely Mai Manó több mint száz képe
mellett Nádas Péter esszéjét és Kincses Károlynak a fényképészről
írott tanulmányát is közli. Az eredeti képek pedig december elejéig
tekinthetök meg a Mai Manó volt lakószobáiból, fürdöszobájából
kialakított kiállítási térben.
Forrás: Mai Manó Ház